Preambulum

A megvalósított programokkal az volt a célunk, hogy erősítsük a társadalom legerősebb kötelékének, a családnak a jelentőségét, erősítsük az alapvető családi értékeket, áthidaljuk a generációk közötti különbségeket, sőt erősítsük az ezek közötti kapcsolatokat, továbbá nemzeti hagyományaink, és keresztyén értékrendünk szerint formáljuk a gyermekek és fiatalok jövőképét.

A megvalósított programokkal célunk tovább örökíteni azokat a hagyományokat, melyek az előző generációk által hétköznapinak mondhatóak, ám ha nem vállaljuk azt, hogy továbbadjuk őket, akkor elveszhetnek az ezekben hordott értékek. Ezek szellemében megvalósult tevékenységek: hagyományos falusi disznótoros, befőtt és lekvárkészítés, újévi fogadás, jelmezkészítés, népi fajátékokkal való ismerkedés, népi hagyományok felelevenítése, kenyérsütés.

Célunk továbbá azokat a modern generációs szakadékokat áthidalni, melyek a 21. szd.-ban keletkeztek az egymás mellett élő generációk jellemzőjeként. Olyan programokkal küzdünk ezek ellen, melyek egyidőben vonják be a szülő, nagyszülő, gyermek, unoka életkorúakat. Ezek szellemében megvalósult tevékenységek: kézműves foglalkozások kicsiknek-nagyoknak, pünkösdi családi- és gyermeknap, sportdélutánok, szabadtéri kiskoncertek, „közlekedik a család” rendezvény.

Hagyományos falusi disznótoros

Az ún. régi világban az élet természetes velejárója volt. A disznótor, disznóvágás vagy disznóölés a háznál nevelt sertés hagyományos levágása, a hús feldolgozása, és az ezt követő hagyományos disznótoros hurka, kolbász, töltött káposzta fogásokból rendezett vacsora. Magyarországon a rendszerint télen, a karácsony előtti, illetve a januári hideg napokban a parasztháztartások egyik legnépszerűbb tradíciója, amely manapság a városi emberek számára népszerű turisztikai és hagyományőrző élménnyé vált. A magyar falusi népszokások közül a legtöbb embert megmozgató egyik közösségi esemény volt. Furcsa kimondani, de mára mindezek élménye elveszni látszik, különösen abban a környezetben, amiben élünk. A városias, agglomerációs közegben kevesen gyakorolják ezeket a szokásokat, ezzel nemcsak hagyományunk vész el, hanem a minőségi ételfeldolgozás tudománya sem öröklődik tovább. A program által megvalósított alkalmon sokan újraélhettük a falusi disznótoros teendőit, tanulhattunk, kóstolhattunk.

Hozadékok: hagyományok felelevenítése, minőségi ételek készítése, kapcsolatok erősödése, generációk közötti szakadék csökkentése, tudásbázis növelése, népi történetek felelevenítése.

Befőtt és lekvárkészítés

A lekvárfőzés hagyománya több évszázadra visszanyúlik, így nem meglepő módon a hazai gasztronómiában is tekintélyes szerepet kap. Nézzük meg, hogyan lett nagyanyáink kedvencéből újhullámos finomság!

Itthon már a XIV. században is fogyasztották az ún. liktáriumot, ami akkor még a gyümölcsök és méz egyvelegét jelentette, de leginkább a rossz ízű gyógyszerek kísérője volt. Sokan nem tudják, hogy a nyalánkság szavunkat is a lekvárnak köszönhetjük, ami a nyelvújítás korában a német leckware szó magyarosításával született meg. A lekvár ekkor már azt a finomságot jelentette, amit manapság is ismerünk – de persze ennek sokféle variációja van, nemcsak itthon, hanem külföldön is. A hagyományos házilekvár pedig, amire itthon gondolunk ennek a szónak a kapcsán, valójában leginkább csak a közép-kelet-európai térségben ismert.

Mindezek miatt különösen is nagy kincs, ha gyakorolhatjuk a közösségi lekvárfőzés hagyományát. A liktáriumtól a lekvárig hosszú utat tett meg a hazai lekvárkultúra, azonban napjainkban a boltok polcain nem a hagyományos házi lekvárok sorakoznak, hanem a nagyipari termékek teszik ki a piac legnagyobb hányadát. Fontosnak tartottuk a fiatalodó közösségünkben felhívni a figyelmet arra, hogy milyen minőségi különbség van a házi és az ipari technológia között. Ez az ismeretátadás a lekvárfőzés hagyományának továbbörökítése, melyhez hatalma segítség volt a gyümölcsmagozó megvásárlása. A géppel hosszú távon buzdíthatunk családokat, személyeket arra, hogy éljenek a lekvárfőzés hagyományával, hiszen az egyik legidőigényesebb részén segítünk a folyamatnak, a magozás fáradtságát és folyamatát rövidítjük le.

Hozadékok: hagyományok felelevenítése, minőségi lekvár készítése, kapcsolatok erősödése, generációk közötti szakadék csökkentése, tudásbázis növelése, népi történetek felelevenítése, gép beszerzése, mely a későbbiekben is használható eszköz

 

Újévi fogadás (évadindító)

Az újévi fogadás a vírus helyzet miatt nem januárban került megrendezésre, hanem biztonságos időszakban júniusban került pótlásra, mintegy évadindító alkalom. Az ütemterv változás nem csorbította a szakmai elképzeléseket abban a tekintetben, hogy több generáció találkozhatott és szórakozhatott együtt az alkalmon. A programot a találkozás öröme, egymás életének történetei gazdagították, mellyel a legfontosabb ajándékozás történt meg: emberek embertársaikat a legdrágább dologgal ajándékozták meg, egymás idejével. Az együtt töltött idő, az elfogyasztott ételek, az így megrendezett program igazi gálája lett az évnek, mely emlékezetes program lett a helyiek számára, és folytatásért kiált. Egy nem hagyományos programból hagyományt teremtettünk, mely óriási eredmény egy közösség életében.

Hozadékok: hagyományteremtés, minőségi idő egymással, kapcsolatok erősödése, generációk közötti szakadék csökkentése

Jelmezkészítés

A jelmezkészítés gondolata első renden a farsangi ünnepkörhöz csatolható. A farsang a vízkereszttől (január 6.) húshagyókedd éjfélig, a hamvazószerdával kezdődő nagyböjtig (a húsvétot megelőző 40. napig) tartó időszak elnevezése. Hagyományosan a vidám lakodalmak, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemzik. Az ünnepkörhöz kapcsolódik a különböző ruhákba való beöltözés. A program megvalósításánál arra törekedtünk, hogy ne egyszerhasználatos jelmezek készüljenek, hanem olyan népi fellépőruha, mely a résztvevők közreműködésével, de hosszú távon használható. Így többszörös hozadékkal zártuk a programot, hiszen tanultunk a korabeli jelmezek divatjáról, ugyanakkor a népi hagyományok gyakorlásához megfelelő ruhák készülhettek el, melyeket a gyermekek újabb és újabb generációi használhatnak évekig.

Hozadékok: hagyományteremtés, minőségi idő egymással, kapcsolatok erősödése, generációk közötti szakadék csökkentése, népi ismeretek felelevenítése, környezetvédelmi szempontok és újrahasznosítás (eldobható jelmezek helyett ruhák késztése)

Népi fajátékokkal való ismerkedés

Mások ma már a gyerekek. Hiába adnak a kezükbe játékokat, annyira pörögnek a gyermekek, és emiatt a telefonos, tabletes világ miatt annyira másként állnak a játékokhoz, a játszáshoz, hogy nehéz megfogni őket. Ebben a felnőtteknek kell példát mutatniuk. Az a legjobb, ha a felnőttek irányításával játszanak, eleinte a felnőttek is részesei a közös játéknak, mert máskülönben a gyerekeknek nincs türelmük. A népi fajátékok az offline világ érétkeire hívják fel a figyelmet. A túldigitalizál világban a gyermekek lelki fejlődése is csorbát szenved. A népi fajátékok használata egy régi és jobb világba repíti vissza használóit, melyben az ügyesség, taktika, gondolkodás jelentik az előmenetelt, nem pedig az eszközök nyomkodása. Ezért kiemelt programunk és feladatunk volt a fajátkok legyártása és használata vétele.

Hozadékok: hagyományteremtés, minőségi idő egymással, kapcsolatok erősödése, generációk közötti szakadék csökkentése, népi ismeretek felelevenítése, mozgás, egészséges életmód, lelki egészség, készségfejlesztés

 

Hagyományok felelevenítése

Eredetileg húsvéti hagyományok felelevenítése volt a foglalkozás célja, azonban betegség miatt későbbi időpontban valósult meg. Általános hagyományépítő alkalmat szerveztünk, melyen előjött a húsvéti hagyomány témaköre is. Az alkalmon közösen ajándéktárgyakat is készítettünk, melyek emlékeztetnek a megtanult hagyományokra.

Hozadékok: hagyományteremtés, hagyományápolás, minőségi idő egymással, kapcsolatok erősödése, generációk közötti szakadék csökkentése, készségfejlesztés

Hagyományos kenyérsütés

A kenyérsütés ünnep volt. Becsülete volt a finom, foszlós, kemencében sült kenyérnek. Az otthon különleges helyszíne volt a búbos kemence. A gyerekembernek valamilyen misztikus, varázslatos, titkokat rejtő építménynek számított, amely csodákra képes. Mégsem féltünk tőle, mert tudtuk, hogy munkájával életet ad, életre táplál. És bár sokszor csak dologtalanul ásított ránk hatalmas szájával, amikor beizzították, nyomban az otthon központi szereplőjévé vált.

Taligakeréknyi kenyerek, finom cipók, ínycsiklandó kalácsrudak kerültek ki a gyomrából. Az életünk körforgását jelző, életadó eledelek. Ezért a kemence nagy becsben volt tartva. Amikor eldöntetett, hogy holnap kenyérsütés lesz, mindenkinek felcsillant a szeme. A gyerekember ujjongott a leghangosabban, hiszen tudta, eseménydús nap vár rá, neki is jut egy kis jólesően fontoskodó munkálkodás a vén kemence közelében, meg persze a frissen sült cipó, amelyet elégedetten majszolhat a nap végén.

Ezeket az érzéseket szerettük volna feleleveníteni a hagyományos kenyérsütés megrendezésével. Az alapítvány bortokában lévő ingatlanon kemencét építettünk, mely tökéletes lehetőséget biztosított arra, hogy bekapcsolódjunk a több évezredes hagyományba mi is arnóti fiatalok, öregek, gyermekek. Volt közöttünk pék, aki tanított, magyarázott, és felügyelte az ügyetlenebb próbálkozókat. Fontos tapasztaltokkal lettünk gazdagabbak, és ami nem utolsó a tudással, hogy meg tudjuk sütni a saját kovászos kenyerünket.

Hozadékok: hagyományőrzés, minőségi idő egymással, kapcsolatok erősödése, generációk közötti szakadék csökkentése, népi ismeretek felelevenítése, egészséges életmód, tudás elsajátítása

Kézműves foglalkozások kicsiknek-nagyoknak

A generációk és a gyermekek különböző korosztálya közötti kommunikáció sok esetben nehézkes módon valósul meg, melyben szakadék a nyelvezet, a gondolkodás, és a különböző érdeklődési körök. A manuális foglalkozások azonban univerzális nyelvként köthetnek össze kisebb, nagyobb gyermeket és felnőttet. A foglalkozásokkal ezt az egységes nyelvet beszéltük, báelőadásokkal majd kézműves foglalkozások segítségével. Az alkalmak tematikus jellegűek voltak, azokon fejlődtek a gyermekek manuális készségeik és mindenki kapott egy-egy hazavihető tárgyat is, mely emlékként őrizte meg a tanult készségeket is. A három foglalkozás nagy érdeklődésre tartott számot. A közelből érkező moderátor és szakember felkészültsége vitán felüli volt. Az pedig, hogy pár km-re találtunk ehhez előadót (Boldva) külön előny volt környezetvédelmi, továbbá olyan szempontból is, hogy előnyben tudtuk részesíteni a leszakadó régiónkban lévő szellemi kincset őrző személyeket is.

Hozadékok: hagyományőrzés, minőségi idő egymással, kapcsolatok erősödése, generációk közötti szakadék csökkentése, tudás elsajátítása, elvihető ajándéktárgy, helyi szellemi érték kamatoztatása, környezetvédelem

I. alkalom

Forgatókönyv: Köszöntés, bevezető tanítás, foglalkozás, bezáró gondolatok

Előadók neve: Soltészné Herczeg Mária, Rácsok András

Résztvevők köre: meghívottak, érdeklődők

Becsült létszám: min. 20 fő

 

II. alkalom

Forgatókönyv: Köszöntés, bevezető tanítás, foglalkozás, bezáró gondolatok

Előadók neve: Soltészné Herczeg Mária, Rácsok András

Résztvevők köre: meghívottak, érdeklődők

Becsült létszám: min. 20 fő

 

III. alkalom

Forgatókönyv: Köszöntés, bevezető tanítás, foglalkozás, bezáró gondolatok

Előadók neve: Soltészné Herczeg Mária, Rácsok András

Résztvevők köre: meghívottak, érdeklődők

Becsült létszám: min. 20 fő

 

Pünkösdi családi- és gyermeknap

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül hagion pneuma, latinul Spiritus Sanctus), ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára. Társadalmunkban nemcsak egyházi, hanem népi hagyományokkal teletűzdelt ünnep is. Helyben a közösségformálás erősítését várjuk tőle, ennek megfelelőn családi nappal szoktuk ünnepelni, mely nem idegen az ünnep teológiai üzenetétől, hiszen a Szentlélek kitöltetése után is közösség (egyház) formálódott.

A családi napon érdekes programok sokaságával vártuk az érdeklődőket, bérelhető játékokkal (ugrálóvár), finom ételekkel, sok közösségi és egyéni szórakozási lehetőséggel, koncerttel járultunk hozzá ahhoz, hogy igazi közösségi élményt nyújthassunk. A résztvevők száma a település egyik leglátogatottabb eseményei közé emelték a megszervezett alkalmat. Az alkalmon tanultunk a pünkösd jelentőségéről, mely mára szintén elüzletiesedett ünneppé lett.

Hozadékok: hagyományőrzés, minőségi idő egymással, kapcsolatok erősödése, generációk közötti szakadék csökkentése, kulturált szórakozás és szórakoztatás, testi és lelki egészség

Sportdélutánok

A sport nagyon fontos az egészségünk megőrzése, a betegségek megelőzése és az elhízás elkerülése érdekében. A rendszeresen végzett testedzés már gyermekkorban is nagyon fontos, hiszen a növekedésben lévő szervezet számára, az izmok, csontok és az egészséges idegrendszer fejlődéséhez is elengedhetetlen.

A mozgás jótékony élettani hatásai széleskörűek: a rendszeres edzés fokozza a szív és a tüdő teljesítőképességét. Az izommunka csökkenti a vérnyomást, a vércukor szintet, segít megőrizni az ideális testsúlyt. Mindez, ahogy láthatjuk, hozzájárulhat számos betegség kialakulása kockázatának csökkentéséhez. Nem elhanyagolható szempont, hogy mozgás közben testünk több örömöt nyújtó hírvivő hormont termel, tehát az általános közérzetünk is javul.

A rendszeres testmozgás azonban nem csak az egészségmegőrzésben, hanem a testi és szellemi felfrissülésben is kiemelkedő: serkenti a kreativitást, növeli a teljesítőképességet.

A modern ember ezt a fajta aktivitást bizonyos életkorokban száműzi az életéből, ezért kiemelten fontos az egészséges életmódra nevelés már gyermekkorban. Ezt tűztük ki célul a sportdélutánok megszervezésével, melyhez nagy segítség volt a beszerzett eszközök használata. Az alkalmak során a gyermekek és a felnőttek kedvenc sportjaikat gyakorolhatták, kipróbálhatták magukat különböző ügyességi játékokban is, illetve a népszerű labdasportokban is. A sportolás közben fejlődnek a készségeink, a gyakorlás által az önbizalmunk is növekszik.

Hozadékok: minőségi idő egymással, kapcsolatok erősödése, generációk közötti szakadék csökkentése, kulturált szórakozás és szórakoztatás, testi és lelki egészség, készségek fejlődés, önbizalomnövelés

Szabadtéri kiskoncertek

A zene szebbé teszi az életünket. Bizonyos helyzetekben, különböző hangulatban és érzelmi telítettséggel más és más zenét kapcsolunk be. A nap indításakor és az elcsendesedéskor is eltérhet, hogy egy energetizáló, vagy nyugtató dallamot hallgatunk meg. A szórakoztatáson kívül a zene bizonyos kutatások szerint az egészségünket is támogatja.

A zene segítheti a kognitív teljesítményünket. A háttérzene, vagy klasszikus zene hallgatása a feladatok végzése közben, segítheti a koncentrációt és teljesítményt. Szinte vég nélkül lehetne sorolni azokat a jótékony hatásokat, melyek a zenehallgatás során érik az embert. A kifejezett kulturális szempontból hallgatott zene pedig közösséget is formál. Ezt is kitűztük célul, amikor a nyáresti kiskoncertek hagyományát igyekeztünk megteremteni Arnóton. Az érdeklődés nagy volt, jó fogadtatása volt. A három koncerten a szerzők változatos zenei stílusokat ismertettek meg a hallgatókkal, így mindenki megtalálta azt a stílust, ami számára a legkedvesebb.

A zenei előadások után lehetőség volt az előadókkal való ismerkedésre és beszélgetésre, ezzel különösen is személyessé vált az alkalom, ami inspiráló volt azok számára, akik gondolkodtak a zenetanuláson.

Hozadékok: minőségi idő egymással, kapcsolatok erősödése, generációk közötti szakadék csökkentése, kulturált szórakozás és szórakoztatás, testi és lelki egészség, érdeklődési körök bővítése

I. alkalom

Forgatókönyv: Köszöntés, előadó bemutatása, koncert, bezáró gondolatok

Előadók neve: Nahaj Máté, Nahaj Péter Nahaj Testvérek), Rácsok András

Résztvevők köre: meghívottak, érdeklődők

Becsült létszám: min. 20 fő

 

II. alkalom

Forgatókönyv: Köszöntés, előadó bemutatása, koncert, bezáró gondolatok

Előadók neve: Karacs Mónika (Nyolckor Színház), Rácsok András

Résztvevők köre: meghívottak, érdeklődők

Becsült létszám: min. 20 fő

 

III. alkalom

Forgatókönyv: Köszöntés, előadó bemutatása, koncert, bezáró gondolatok

Előadók neve: Tószegi László (Garage Retro Band), Rácsok András

Résztvevők köre: meghívottak, érdeklődők

Becsült létszám: min. 20 fő

 

„Közlekedik a család” rendezvény

A program különösen fontos a környezetvédelem és az életvédelem jegyében. Az óvodás korú gyermekeknek minél hamarabb meg kell szereznie azokat az alapvető kompetenciákat, melyek a napi közlekedésben segítik őket. Fontos, hogy minél hamarabb megismerkedjenek a KRESZ szabályaival, a közlekedés alapvető ismereteivel, hiszen ez lehet, hogy egyszer az életüket menti meg, hiszen nemcsak a saját településünkön közlekednek, hanem a közeli nagyvárosban is sokat járnak szüleikkel.

Célunk az ismeretszerzés és közösségépítés volt. A beszerzett eszközökkel megtanulják az alapvető közlekedési ismereteket, ami nemcsak ismeretanyagot jelent, hanem reflexek, készségek, kompetenciák fejlődését is hozza a gyermekeknél.

Az alkalom megszervezését a rendőrség jelenléte is emelte, mely külön motivációt jelentett a gyermekek részére.

Hozadékok: minőségi idő egymással, kapcsolatok erősödése, generációk közötti szakadék csökkentése, ismeret elsajátításam reflexek fejlesztése, életvédelem